......Szóval van ez a creative class, azaz a kreatív osztály. A DEMOS alapítvány által készített kreatív atlasz alaposan elemzi a hazai helyzetet. Mi a helyzet Pécsett? Kreatív -e a város, van-e erős kreatív osztálya? Miért szükséges egyáltalán bármelyik tényező? Lehet-e egyik a másik nélkül?
Ha csak az ekf projektek fenntarthatóságára -amely persze alapvetően piaci működést feltételez - szűkítjük a kérdést, elmondhatjuk, hogy kreatív osztály hiányában a létrejött kreatív ipari koncentrációk, mint a tudásközpont, koncertközpont, zsolnay negyed; intézmények maradnak, amely nem sejtet jót.
Fenntartani nem csak műszaki, pénzügyi értelemben szükséges, hanem a tervezett célt és tartalmat is. Kreatív ipari központokként nemcsak művészeti és kulturális tartalmakat közvetítetenek, hanem kreatív ipari projektek tudásbázisai, új pilot projektek generálói.
A központok közötti egységet klaszterrel és innovácis láncok egyedi kialakításával lehet létrehozni. A munkát kreatív osztály kezdeményezi és menedzseli. Sokan vagyunk, csak még nem ismertük - nem ismerték fel.
Pár példát igazolásul. Pécs városban kreatív osztály kreatív ipari projektet szervez, menedzsel:
- Pécs Lexikon: 100 szakszerkesztő, menedzsment, kommunikáció. Körülbelül 150 fő közös alkotása. www.pecslexikon.hu
- Cinepécs Filmfesztivál és regionális filmalap. 30 helyi vállalkozás és szervezet együttműködése. www.cinepecs.eu, www.filmfundpecs.hu
- Creative Cities projekt, amelyben 20 kreatív ipari szakember segíti munkánkat egy SWOT elemzés elkészítésében. www.kikk.hu
- Perm-Pécs-Duisburg. A pojektben 15-20 helyi művész bizotosítja a tartalmi háteret, az ő munkájuk kerül Perm és Duisburg városokban bemutatásra. www.kikk.hu
Ezek csak a Dél-Dunántúli Kulturális Iprai Klaszterhez kötődő projektek, számos projekt Pécsett hasonló elven működik.
Viszgálni azt érdemes - és egy későbbi elemzés tárgyaként ez áll majd a középpontban -, hogy a jelenlegi állami finanszírozású kulturális szolgáltatást/ terméket kínáló szervezetek, kulturális központok, zenekarok, a városi kulturális szervezetek mennyiben képesek az új elvárások alapján nemcsak munkamódszereiket de kulturális attitűdjüket változtatni - fejleszteni. Ez lesz a kreatív ipar helyi fejlesztésének egyik fontos változási kényszere, amely remélhetőleg módszertanilag megalapozott változásmenedzsmenttel kerül megoldásra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.